HÁROM
A Thyferrára költözése óta Fliry Vorruban egyre halmozódott a harag. A Kessel ritka, száraz levegőjű fűszerbányáiban eltöltött évek és a Coruscant hasonlóan száraz, de inkább városi bűzzel ellenpontozott klímája után a Thyferra egyenesen elviselhetetlen volt a számára. A zöld szín uralkodó volt, mély, sötét árnyalatai az esőerdőket jellemezték, míg világosabb, pasztell változatai a dekorációban, de még a kozmetikában is megjelentek. A Kessel csupasz sziklái és a Coruscant szürke kanyonjai után Vorru határozottan nyomasztónak ítélte ezt a tobzódó zöld elevenséget.
A pára súlyosan telepedett rá, miközben végigjárta a Xucphra-cég irodaépületét. Az ember nem is lélegzi a levegőt, inkább issza. A magas páratartalom miatt a bolygón alkalmazott ruhaanyagok vékonyak, szellősek voltak, és a divat is inkább az öltözék elhagyása felé tendált. Persze kivételek itt is voltak - Vorru találkozott olyan nőstényekkel, akik magas, karcsú és gyönyörű testüket vastagon burkolták be leheletfinom, de átlátszó kelmékkel. Származásuk jogán - többnyire a Xucphra-társaság vezetőinek leszármazottai voltak, mostanra pedig a kormányzat tagjaivá lettek - igyekeztek egyéniségnek látszani.
Ezt a képmutatást Vorru a lehető legostobább dolognak tartotta. A Birodalom idejében a Xucphra- és a Zaltinklán tagjai kezében volt a bactatermelés monopóliuma. A gyártás fő helyszíne a Thyferra volt - itt aratták az alazhit, itt szintetizálták a kavamot -, de a termelés más kisebb bolygókon is folyt. A monopólium mindkét klánt fösvénnyé és restté tette. Semmi igény nem támadt bennük a terjeszkedésre, a változatosságra. Ennek eredményeként a magasabb pozíció az ő szemükben nem érdem volt, csupán egy rang.
Vorrunak a kereskedelmi miniszter posztján módja nyílt áttekinteni a teljes bactatermelést és a piacot. Már első pillantásra kiszúrta azt a több száz pontot, ahol elsiklottak a potenciális nyereség felett. Például a bactát néhol szatellittelepeken dolgozták fel, s mielőtt a vevőhöz szállították volna, visszavitték a Thyferrára, hogy ott raktározzák. Ennek egyetlen oka az volt, hogy a szállító cég is nyerjen az üzleten, még ha az is a Xucphrák birtokában volt. Azzal viszont nem törődtek, hogy a teherhajók karbantartása, a legénység fenntartása csökkentik a profitot.
Mindez aligha lepte meg Vorrut, amikor áttekintette a Zaltin és Xucphra cégek működésének módját. Mintegy tízezer vezető beosztású alkalmazott irányította a közel 2,8 millió vratix munkást. A vratixok lényegében megbízható munkaerőnek számítottak, nem kellett melléjük felügyelet vagy a galaxisszerte szétszórt üzemekben adminisztrátorok légiója. Valamennyi társaság kerülte a másik cégekkel való keveredést, ezáltal elszigetelt és ádáz versenytársakká váltak egymás számára. Bár elszigeteltségük folytán genetikai problémák nem merültek fel a családokon belül - Vorru azt is megtudta, hogy ez csak néhány generáció óta működik így -, a társaságok fenntartottak néhány olyan semmire sem való pozíciót, ahová az inkompetens családtagokat félre tudták állítani.
Gondolom, Jégszív azért hívatott magához, mert eltöröltem ezeket a hűbérposztokat. Xucphra legutóbbi húzása az volt, hogy eltávolította Zaltint, és Ysanne Isardot nevezte ki a világ legfőbb vezetőjévé. A Zaltinokat elzavarták vagy megölték, miáltal a Xucphrák lettek a teljhatalmú urak. Ebbeli helyzetükben pedig egyáltalán nem akaródzott nekik engedelmeskedni egy idegennek, mint amilyen Vorru is volt. Mindamellett volt bennük annyi társadalmi érzék, hogy elfogadták a parancshierarchiát, és Vorru tevékenysége miatt Isardhoz - egy másik idegenhez - fordultak panaszukkal. Ezt Vorru nem találta értelmes dolognak, és mert nem értette, szerencsésnek tartotta magát. Azon a napon, amikor elkezdek gondolkodni, a síromat kezdem megásni.
Vorru befordult a folyosóra, és ellépett Isard titkárnője előtt, nem hagyta, hogy a hölgy lenge öltözéke elvonja a figyelmét. Ezt a fajta örömet megtartom későbbre, előbb Jégszívvel végzek. A titkárnő egyébként, akinek hosszú haja többet takart el a testéből, mint a ruhája, rámosolygott, de még csak nem is vette a fáradságot, hogy bejelentse Isardnak.
A folyosót őrző gárdisták ügyet sem vetettek rá, s ettől Vorru irántuk érzett sajnálata csak nőtt. Mint mindenki más ezen a bolygón, ők is a Császári Központban viselt egyenruhájukat hozták magukkal. Vörös páncéljukat skarlát köpeny fedte, és bár a lábuk körül még nem gyűlt össze tócsában az izzadság, Vorru tudta, hogy a saját levükben főnek. Mindezek mellé az volt a büntetésük, hogy nem mozdulhattak meg, és senkit nem tekinthettek potenciális ellenségnek. A Thyferrán nehezen fogadták el Isard szigorú biztonsági intézkedéseit, ezért Jégszív utasította a gárdistáit, hogy lazítsanak. Ezt nyilván csak valamiféle genetikai terápia után voltak képesek ilyen könnyedséggel végrehajtani.
Amint belépett Isard irodájába, máris kissé jobban érezte magát. Itt az egyetlen zöld tónust a hatalmas acélüveg ablakon túli növényzet látványa nyújtotta. A szobát teljes egészében sápadt faburkolat fedte, rajta jellegzetes tatuini faragással. Ahogyan Isard coruscanti irodája, ez is tágas volt, és korántsem keltette a zsúfoltság érzetét. A berendezés az itt tartózkodók kényelmét volna hivatva szolgálni, csakhogy Jégszív jelenlétében itt még egy helybeli sem érezhetné magát kényelmesen.
A Coruscanton a fekete hajú nő a birodalmi admirálisi egyenruhát viselte, de nem fehér, hanem vörös színben. A Thyferrán sokkal lengébb öltözéket hordott. A vörös színt megtartotta, de a ruháját nem a közkedvelt átlátszó szövetből készíttette. Kár, neki aztán tényleg jól állna. Vorru is ismerte a pletykát, miszerint Isard Palpatine szeretője volt. Azt mindenesetre el kellett ismernie, hogy vonzó teremtés volt. A szeme és mindaz, ami amögött van, méltán vonzotta hozzá a Császárt. A Hothra emlékeztető jegesen kék jobb szeme éles ellentéte volt a vörösben izzó balnak. Mintha csak kettős természetének tükrei volnának. Végletesen rideg és számító tudott lenni, ugyanakkor lobbanékony haragú is. Vorrunak eleddig sikerült elkerülnie mindkét végletet, noha néhányszor már közel járt hozzá.
Ősz fejét meghajtotta Isard előtt.
- Hívatott?
- Kaptam egy információt a Császári Központból, és úgy gondolom, érdekelné. - Halkan beszélt, ami nem jelentette azt, hogy nem volt határozott. - Maga érdeklődött Kirtan Loor után.
Vorru bólintott. A hírszerző ügynök pár órával azelőtt tűnt el, hogy Isard elrepült a Coruscantról, és Vorrut is magával hurcolta.
- Feltételezem, hogy elfogták és kivallatták. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy az ön távozása után a Coruscanton maradt ügynökei sorban elmenekültek.
- Bizonyára Loor miatt menekültek el, csakhogy úgy tűnik, Loor önként adta ki az információkat. - Isard összevonta a szemöldökét. - Saját akcióba kezdett a bactakonvojjal kapcsolatban, amely az Alderaan rendszeren át a Coruscant felé tartott.
- Amelyiket Zsinj megtámadott - bólintott Vorru lassan. - Loor elmondta nekem, hogy van egy osztag X-szárnyúja, amit a Zsiványkommandó színeire festett. Azzal akarta lerohannia Zsiványok támaszpontját, de én megállítottam. Tehát a Zsiványkommandó, amit Zsinj megtámadott, valójában Loor osztaga volt. Érdekes.
- Valóban. - Isard szeme kárörvendőn villant. - Loor a katasztrófa után rájött, hogy én szóltam Zsinjnek a konvojról. Lám, a Zsiványokkal szembeni bosszúvágyának áldozata lett. Az igazi Zsiványok meg csak azért menekültek meg, mert késve érkeztek a helyszínre. Loor nyilván rájött, hogy tudom, át akar verni, ezért a támadási tervéről későn tett jelentést, amikor már nem tudtam közbelépni. És a Lázadókhoz menekült, tőlük kért védelmet.
Vorru bólintott.
- Még mindig elbánhatunk vele. Boba Fett bármikor felkutatja és megöli, efelől nincsenek kétségeim.
- Nem lesz szükség az ő tapasztaltságára - pillantott rá Isard elégedett, ám kegyetlen mosollyal. - Egy másik ügynökömtől megtudtam, hogy valamilyen titkos tanút visznek Tycho tárgyalására. Én Evir Derricote-ra tippeltem, és csapdát állítottam neki, nehogy a bíróság épületébe tehesse a lábát. Emlékszik, magát is utasítottam, hogy foglaljon el posztokat az épület körül.
- Igen. - Én pedig csak három embert küldtem mindenhová, mert azalatt ürítettem ki a bactaraktáraimat. - Egyikük sem látta Derricote-ot.
- Nem, valószínűleg ott sem volt. Loor volt a tanújuk. Azt hittem, Derricote elmenekült a Lusankyáról, de valószínűbb, hogy a szökése közben Corran ölte meg. A Galaktikus Múzeumba küldött embereit is Horn ölte meg. - Isard ujjait egymáshoz illesztve feltartotta a kezét. - Az ügynök, akit Derricote-ra küldtem, megölte Loort, őt meg a saját felesége lőtte le. Az asszony volt Loor egyik kísérője... maga is ismeri, még a Koréliáról.
- Iella Wessiri. - Vorru egy pillanatig sajnálatot érzett a nő iránt. Hasznos és intelligens tagja volt a csapatnak, amelyik kioltotta a Coruscant pajzsát, és ezzel megnyitotta az utat a Lázadók inváziója előtt. Noha CorSeces múltja miatt ellenségnek számított, Vorru tisztelte az ügyessége miatt. Ha le kellett lőnie a férjét, az lelkileg igencsak megviselhette. Ezt a sorsot nem érdemelte meg.
Isard elmosolyodott.
- Élveztem a helyzetet, hogy éppen őt küldhettem Diric ellen. Diric hasznos ügynököm volt, de csak egy eszköz. Iella szeretete nyilván segített neki átértékelnie a velem való kapcsolatát, de akkor is azén emberem volt, nekem engedelmeskedett. Remélem, ez jobban megviselte Iellát, mint az, hogy meg kellett ölnie a saját férjét.
Vorru elgondolkodott.
- Ha Loor meghalt, a Szövetséges Hírszerzés hogyan jutott az ügynökei nyomára?
- Loor nyilván készített egy adatkártyát, amolyan biztosítékként, nehogy megöljék. És a kódot, amiről azt hitte, csak ő ismeri, úgy látszik, Corran Horn is megtudta valahogy.
- Ah, és Loor azt hitte, hogy Horn halott. - Vorru halkan kuncogni kezdett. - A helyzet iróniája minden bizonnyal megviselte Loort.
- Igen, de az ostobasága most engem bosszant. A Császári Központból érkezett információ meglehetősen hiányos. A hivatalos közleményekből többet tudtam meg, mint a saját kémeimtől. Ez a Horn nagyon sok kérdésre tudna választ adni.
- Figyelmeztethettem volna, hogy bajt fog okozni, de még én is azt hittem, hogy halott. Horn apja és a nagyapja is igen aktív ember volt. És persze bőségesen van bizonyíték arra is, hogy Horn sem tétlenkedik.
Isard vörös szeme mintha egy pillanatra felizzott volna.
- A Zsiványok tömeges lemondására és a Thyferra felszabadítására tett előkészületeikre gondol? - Őszintének tűnő harsány nevetése hallatán Vorru hátán végigfutott a hideg.
- Méltányolom az aggodalmát a szándékuk miatt - mondta csendesen a férfi -, amit bizony nem lehet figyelmen kívül hagyni. Van három rombolónk; két birodalmi, meg egy Imperial osztályú, továbbá egy Szuper Csillagrombolónk, amivel megvédhetjük magunkat, de a beléjük vetett bizalom legalább annyira elhibázott, mint az, ahogyan Palpatine alábecsülte a Lázadókat.
Isard arca rezzenéstelen maszkká fagyott.
- Úgy gondolja? Azt hiszi, meg fogom ismételni a hibát, amit a Császár elkövetett?
Vorru keményen állta a pillantását.
- Nyilván nem így látja a dolgot, de nekem kötelességem felhívni az ön figyelmét mások hibáira, nehogy megismételje azokat. Igaza van, Corrannak meg Antillesnek pillanatnyilag nincs semmije, és az új Köztársaság sem fogja támogatni őket, de ez a helyzet megváltozhat. És bár mi ellenőrizzük a világ bactakereskedelmét, azért óvatosnak kell lennünk. Ha túl drágán adjuk, mindenki ellenünk fordul, és ezt a helyzetet a Zsiványkommandó ki fogja használni.
Isard egy pillanatig csak nézett rá, azután még két pillanatig, végül elfordította a tekintetét.
- Az észrevételét észben fogom tartani.
- És arra is felhívnám a figyelmét, hogy nekünk itt még az Ashernnel is meg kell birkóznunk! Lehet, hogy kisebbségben vannak a vratixok között, de már a múltban is mértek csapást a kulcspozícióban lévő üzemekre. És egyre precízebben, hatékonyabban csapnak le. Szerintem meg fognak erősödni, mert az a hír járja, hogy Zsinj emberei is csatlakoztak hozzájuk.
- Igen, a fekete karmú Lázadók engem is nyugtalanítanak, de azért rendeltem ki a rohamosztagosokat, hogy védjék az üzemeket.
Vorru elmosolyodott.
- Igen, ez okos ötlet volt, mint az is, hogy visszafogottságra intette őket. És briliáns ötletnek tartom a Thyferrai Honi Véderő felállítását. Ez lehetővé teszi a Xucphra-önkénteseknek, hogy házon belül szálljanak szembe az Ashernnel.
- Köszönöm. A Xucphra emberei hamarosan az én rohamosztagosaim szövetségesei lesznek. És ha a THV kellemetlen helyzetbe kerül, akkor az embereim a segítségükre sietnek, s attól fogva az emberek szemében a rohamosztagosok jelentik a biztonságot. Aki kételkedik ebben, az legyőzetik. - Isard széttárta a karját. - Erisi Dlarit vezeti a vadászegységet, amit a THV-nek adtam. Erisi hősnek számít az övéi között, és hogy ilyen magas posztra emeltem, az ő szemükben azt bizonyítja, hogy elismerem a felsőbbrendűségüket.
Vorru lassan bólintott. Tagadhatatlan, Jégszív nagyszerűen alkalmazza a pszichológiát az emberek ellen. De az olyan emberek ellen, mint amilyen Horn vagy Antilles, semmit nem tehet. Felpillantott rá.
- És mi a véleménye arról a rylcáról, amiről Mon Mothma kijelentette, hogy gyógyítja a Krytost?
- Szerintem csak propaganda, hogy megnyugtassa a tömegeket. A hatása a vírus ellen azonban lényegtelen. Ha Derricote úgy csinálja meg a vírust, ahogyan én mondtam neki, és Loor késleltetni tudja a megszállást, akkor az új Köztársaságból mostanra semmi nem maradt. Mindenesetre elég nehezen birkóznak meg az örökségükkel. Ha megszigorítjuk a bacta kiáramlását, azzal elidegenítjük a tagállamaikat.
- Úgy érti, ugyanazt kellene tennünk, amit a Császári Központban tettünk, csak nagyobb skálán?
- Pontosan. - Isard valahová Vorru mögé meredt. - A célom mindig is az volt, hogy megsemmisítsem a Lázadókat, és visszaállítsam a Birodalmat. Azzal, hogy átengedtük nekik a Coruscantot, lényegében megsemmisítettük a Lázadók Szövetségét. Ők ma már nem jelentenek olyan megfoghatatlan erőt, amely bármikor lecsaphat. Az ő vállukon most már felelősség nyugszik, be kell váltaniuk az ígéreteiket. Ha nem sikerül nekik, az emberek visszasírják a régi rendszert. Ha okosan játszunk, nem kell visszahódítanunk a Császári Központot. Hívni fognak bennünket, hogy állítsuk helyre a Birodalmat.
- Érdekes okfejtés, és pontos, csupán egy vonatkozásban téves.
- Melyikben?
Vorru szeme résre szűkült.
- Antilles, Horn meg a többiek vonatkozásában. Ők most szabadok, mint egykor a Lázadók voltak. Gondot jelentenek, és gyorsan kell tennünk ellenük.
- Máskülönben?
- Én láttam, milyen hatékonyan rombolták le a Császári Központ védelmét. - Vorru hangja határozottabbá vált. - Ha most nem lépünk fel ellenük, attól félek, később már nem leszünk rá képesek.